Bármely módját választjuk a gyógyulásnak-gyógyításnak ott és akkor az a jó számunkra, csak jól dönthetünk, hiszen minden az épülésünkre szolgál.
Néhány dolgot azonban hasznos megszívlelnünk:
1. Közös munkánk, amint a neve is utal rá, Te és Én, azaz Mi együtt, közösen vagyunk elég jók. Egyikünk sem kevesebb avagy több a másiknál.
„Megmaradok önmagamnak, és bízom benne, hogy áldotok akkor is, ha megmaradok önmagamnak”.
2. Az út hosszú és rögös, rálépvén az ösvényre kitartásra és kemény munkára van szükségünk.
“Olykor nyúlj a tarisznyádba !-, ide őseid csomagolták a hamuban sült pogácsát, melynek alapanyaga: alázat, tiszteletet és szeretetet.” lkh
3. A megoldás viszont erőt és cselekvést igényel. Olykor könnyebb szenvedni, mint cselekedni és jó tudni azt is, hogy a holnap sosem jön el, mert mindig ma van.
A Pránanadi többezer éve élő láncolaton átadásra kerülő, hagyománytisztelő rendszer, amely a mai napig ezen szabályok, tradíciók szerint működik. Éppen ezért nem beszélünk “avatatlanok” előtt a tanítások titkos részéről. Mindenki a számára már megismerhető tudásra tesz szert, s ez egyben védi is az érintett személyt.
Másfelől az emberek mindent a saját valóságukból kiindulva értelmeznek, magyaráznak meg. Ami számomra szimpatikus, az számodra akár ijesztő is lehet és fordítva. Márpedig nekem nincs ahhoz jogom, hogy saját szűrőimen keresztül ítélkezve eltántorítsalak egy dologtól vagy rábeszéljelek valamire, ami számodra értéktelen… Petrezselyem József
Etikai kódex
http://www.prananadi.hu/prananadi/Etikai-Kodex_8
