„A koleszterin rossz, mert agyvérzést és infarktust okoz, ha tartósan magas”. Ez a tan már évtizedek óta ott van minden orvos és laikus fejében. De vajon tényleg annyira bűnös a koleszterin?

Arról, hogy erre a kérdésre NEM a válasz, talán már  sokan hallottak közülünk.

Koleszterin   számos létfontosságú feladatot lát el a szervezetben, és ott is keletkezeik:

• A sejtmembránok egyik legfőbb alkotója – nélküle a sejtek rugalmatlanná, törékennyé, sérülékennyé válnának.
• A hormonok  termeléséhez is nélkülözhetetlenek.
•  Szigetelő anyagként működik az idegrostok burkában
• A májban epesavakká alakul, az epével a vékonybélbe jut és segíti a zsírok lebontását.
• A zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) és hormonok raktározásáért is felelős.

Ezért ha tartósan alacsony szinten van, akkor a felsorolt funkciók is romlanak. Egyes kutatások szerint a koleszterin 3,5 mmol/l alatti szintje hosszabb idő után a daganatos betegségek kialakulásának is kedvez.

Talán őseinknek igaza volt, amikor szalonát és vöröshagymát fogyasztottak koleszterin szint csökkentő gyógykezelés helyett?

Az elmúlt évtizedekben igen nagy nyereséget termelő iparág fejlődött ki a koleszterindogma köré: a gyógyszeriparban a vérzsírcsökkentők, az élelmiszeriparban a „light” termékek  (“A világszerte elterjedt meggyőződés ellenére az édesítőszert tartalmazó “light” italok növelik a nőknél a diabétesz kialakulásának kockázatát, jobban, mint az általános cukrot tartalmazók. Azoknál a nőknél, akik hetente fél liter “light” italt isznak,
15 százalékkal nő a cukorbetegség kialakulásának kockázata, míg akik adagja heti másfél liter, azoknál már 59 százalékra emelkedik a kockázat. forrás life.hu), mindenféle diétás ételek, margarinok…

Időközben azonban már a laikusoknak is kiderült, hogy a tudománynak sikerül mindig azt bizonyítani az aktuális vizsgálatokkal, amit éppen bizonyítani akar. A koleszterincsökkentők ma a világon a legnagyobb mennyiségben eladott szerré váltak, így a dogma fenntartása óriási gazdasági érdek.

Meghökkentő új tudományos adatok

Eddig azt olvastuk, hallottuk mindenütt, hogy a koleszterin felelős az érelmeszesedésért, mert belőle keletkeznek a később elmeszesedő felrakodások (plakkok) az érfalon. Az érelmeszesedés pedig a szív-és érrendszeri betegségek fő okozója, tehát ezekért is javarészt a koleszterin a hibás.

Ám egy újabb kutatás – derült égből villámcsapásként érkezve – megdönteni látszik az eddigi tanokat. (Nakazaro et al. Cedars-Sinai Heart Institute and Department of Imaging,
Atherosclerosis. 2012 Nov;225(1):148-53.Epub 2012 Aug 24. )

A Cedars-Sinai Szívcentrumban megvizsgálták a koleszterincsökkentő sztatinok plakk-képződést gátló hatását, és a szívinfarktus ill. agyvérzés előfordulási gyakoriságát. 6673 ember közül 2410-nak adtak sztatinokat, a maradék nem kapott belőle. A vizsgáltak közül senkinek nem volt a vizsgálat kezdetén koszorúér-betegsége. Azt elemezték a rendszeres kontrollok során, hogy a gyógyszert szedőknél van-e és ha igen, mekkora a plakkok mérete. Az eredmény mindenkit nagyon meglepett: a koleszterincsökkentőt szedők csoportjában jelentősen nagyobb volt a koszorúérszűkület rizikója a kontrollcsoportéhoz képest: a plakkok száma és mérete, a kálciumlerakódás mértéke egyértelműen több/nagyobb volt a gyógyszert szedők körében, mint a nem szedőknél. Pedig az eddigi tézisek szerint a sztatint szedése a plakképzdősét gátolja, és a koszorúér-betegségektől véd…

Kinek, minek higgyünk hát?

Eszerint a vérzsírcsökkentőt szedőknél nem hogy mérséklődik az érszűkület, hanem a szer még fokozza is annak kialakulási esélyét. Vagyis a koleszterin csak egy hibás tézis áldozata lett? Most akkor kinek is higgyünk? Ahogy mondani szokás: egy fecske nem csinál nyarat, és a fenti tanulmányt is sok-sok támadás érte. Ám a rosszhír nem jár egyedül! Mert épp csak nyilvánosságra hozták az előbbi tanulmányt, jött a következő:

(Saremi et al. Diabetes Care. 2012 Nov;35(11):2390-2392. Epub 2012 Aug 8. )

Ez a kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a 2-es típusú cukorbetegek érelmeszesedése hogy halad előre – ők is elsősorban a koleszterincsökkentő sztatinok meszesedést gátló hatására fókuszáltak. A tanulmány során 197 cukorbeteg hasi verőereit kontrollálták különböző nagyságú gyógyszeradagolás után. Az eredmény ez esetben is igen meghökkentő volt, ugyanis azt találták, hogy a plakk-képződés annál kifejezettebb volt, minél nagyobb adagban szedte a beteg a vérzsírcsökkentő szert. A szív koszorús ereinél ez a különbség még nagyobb volt, tehát minél kevesebb sztatint szedett a beteg, annál kevesebb felrakódást (plakkot) találtak az érfalon. Az is megdöbbentő volt, hogy abban a vizsgált betegcsoportban, ahol a résztvevők eleinte semmi koleszterincsökkentőt nem használtak, majd elkezdték rendszeresen szedni, egyértelműen megnőtt a hasi erekben és a koszorús erekben a meszesedés.

Olaj a tűzre!

A vizsgálatot végző orvosok végkövetkeztetése így szól: minél gyakrabban és minél nagyobb adagban szed a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő sztatint (vérzsírcsökkentőt), annál jobban megnő az érelmeszesedés üteme és mértéke nála. Mivel a magas vércukorszint eleve fokozza az érelmeszesedési hajlamot, a sztatinok használata ebben a betegcsoportban olaj a tűzre. Ha még azt is hozzávesszük, hogy a sztatinok 48%-kal fokozzák a cukorbetegség kialakulási esélyét, akkor komolyan el kell gondolkodni, hogy ezen „mellékhatások” mellett szabad-e egyáltalán szedetni?

Segítenek-e egyáltalán a koleszterincsökkentők?

Az biztos, hogy a sztatinok csökkentik a koleszterin – így a „rossz” koleszterin, az LDL – szintjét. Ám ha emellett nem csökken, sőt nő az érfali felrakódás, akkor van-e bárkinek is értelme szednie?Az egyetlen csoport, aki valóban hasznot remélhet tőle, az a familiaris (öröklött) magas koleszterinszinttel küzdők csapata. Náluk a rendkívül magas koleszterinszint a tablettával valóban csökkenthető és az extrém magas szint kiváltotta szövődmény is mérsékelhető. Ám az ilyen betegek száma jóval alacsonyabb annál, ahányan ma a sztatinokat szedik. Vagyis az érbetegség megelőzésében, a szív-és érrendszeri elhalálozás csökkentésében a teljes népességet tekintve nem várható a koleszterincsökkentőktől csoda.

hírforrás:Dr. Balaicza Erika (Belgyógyász-természetgyógyász főorvos)